Délután a földön görnyedve végig zongoráztam az életemen.Az arcomon tükröződött a kétségbe esés.
Rájöttem valamire:VAN ÉLETEM' És háát felmerült bennem egy kérdés: De minek?
Mi értelme,ha érzem,hiányzik belőle valami!?
Egyszerűen nem tudtam rájönni,hogy mi.......Mintha valaki nem engedné,hogy rájöjjek:S
Este volt,a testemet elöntötte a sötétség.Csak bámultam az ürességet, miközben az arcomon legördült egy könnycsepp.Talán sose fogom megtapasztalni ezt az érzést.:/
Újra és újra felmerült bennem a kérdés: Akkor mégis mi értelme az életemnek?: o
És egyszer csak felcsillant a szemem. Mintha egy pillanat alatt,valami mesébe csöppentem volna.
Eszembe jutott egy szó: Szerelem. (L)
Feleszméltem és rájöttem: Nem vágyom másra csak arra,hogy idegyere hozzám,megölelj és mondd,hogy szeretleeek! =)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése